Emma Cline: A vendég

„Milyen furcsa éjszakánként az óceán – hihetetlenül békés, a hullámok is csupán szelíd utógondolatok. Különösek a házak is, ahogy a dűnéken tornyosodnak, az ablakok vak szemek, és a méretek is hihetetlenek, filmstúdióban érzi magát az ember. A levegőt megülő köd, a balzsamos meleg, a homokra vetülő holdfény; logikus lenne, hogy mindez csupán a képzelet műve. Ami békésnek látszott, a feketén elterülő óceán, közelről inkább félelmetes volt. Könnyű lenne elveszni benne. Egy lépés a vízbe. Azután még egy. Ennyire egyszerű, és nincs több megválaszolatlan kérdés.”

Alex fiatal és szép, és minden csodás lehetne, ha nem lenne teljesen leégve, és nem kellene escortként eltartania magát. Mivel egyetlen hajszál választja el attól, hogy az utcára kerüljön, és egyébként sem tartja senki és semmi New Yorkban, elfogadja egy idősebb férfi meghívását, hogy töltse vele az augusztust a luxusvillájában, a tengerparton.

A gazdagok világa hívogató és mámorító, ám elég egyetlen meggondolatlan tett egy vacsorapartin, és a férfi kiteszi Alex szűrét. Alex azonban úgy dönt, a szigeten marad, és bájaival, illetve hazugságaival ráveszi az embereket, hogy ideig óráig befogadják őt az életükbe, mivel még nem sejtik, hogy Alex után csak káosz és pusztulás marad.

Vajon mennyi ideje van még a lánynak, mielőtt végleg lebukik?

A vendég különleges, nyugtalanító thriller egy fiatal nőről, akinek nincs más választása, mint hogy megpróbáljon a felszínen maradni, bármi áron.